Figyelmeztető üzenet
* * * TESZT OLDAL * * *
A szegénységre utaló mutatók aggasztóak, még akkor is, ha az utolsó év KSH-mutatói javulni látszanak. Négymillióan élnek a létminimum alatt, ez olyan rosszul hangzik. hogy a kormány nem is akar többet ilyen mutatót publikálni. A közmunka miatt a leghátrányosabb helyzetben lévő családok adatai némi javulást mutatnak, de a középosztály szegényedni látszik. Összességében a magyar társadalomban a szegénység és az elszegényedés a legkomolyabb társadalmi probléma.
A nélkülözés mutatói csökkenőben vannak, de a lakáskörülmények nem javultak számottevően
A szegénység által veszélyeztetett gyermekek száma 2013-ign folyamatosan növekedett, majd csökkenni kezdett. Az EU átlagértékeihez képest elmondható, hogy az országban jellemző, egyébként rémisztően magas szegénységi szintnél a gyermekszegénység aránya még rosszabb. A gyermekszegénység mértéke rendkívül súlyos következményekkel bír a következő generáció készségeire és képességeire, és így egy egész nemzedékre nézve gátolja a Zöld Fordulat célkitűzéseinek megvalósítását. A szegénység hatással van a következő generáció iskolai és egészségügyi eredményeire.
Az idős lakosság szegénységi kockázata jelentősen kisebb Magyaroszágon mint az uniós átlag. Habár jelentősen nőtt a szegénység és az egyenlőtlenség általában, ebben a korcsoportban ez nem volt releváns. A társadalombiztosítás anticiklikus hatása ebben a korosztályban érződött leginkább.
A szegénység kockázatának kitett munkavállalók aránya 5-6 százalék volt a 2008-2012 időszakban. Ez az arány mára 9% főlé emelkedett.
Az indikátor nem az életszínvonal legjobb jelzőszáma az adott nemzeti kontextusban, ahol a jövedelmi szint általában a társadalom nagy része körében általánosan alacsony, és a társadalom jelentős része számára az átlagos jövedelem nem elég a megélhetéshez. Az anyagi nélkülözést tekintve világos, hogy az ebben az esetben küszöbként meghatározott jövedelmi halmaz meglehetősen alacsony szintet jelent, amit az anyagi nélkülözés indikátora is tükröz.
A tendencia javuló, mert a közmunkaprogramokban résztvevők jelentékeny része többet dolgozik évi 8 hétnél. Más kérdés, hogy a piaci munkahelyek bővülése nem számottevő, és a közmunkaprogramból csak kevesen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.
2008 és 2010 között növekedett azoknak az aránya, akik valamilyen törlesztőrészlet vagy közüzemi díj fizetésével kapcsolatban hátralékot halmoztak fel. A legdrámaibb változás 2009-ben következett be, ami arra utal, hogy a válság kezdetén az emberek komoly problémákkal néztek szembe – különösen a jelzálog hitelek törlesztőrészleteivel kapcsolatban. Ez a tendencia az utolsó két évben megfordult.