Anyagi nélkülözés

Az anyagi nélkülözés mutatója az EU2020 szegénységmutatói közül az, amelyik a legkonkrétabban mutatja a szegénység hatását a mindennapi életre úgy, ahogy az az anyagi nélkülözésben megjelenik. 2008 óta 43 százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Magyarországon ma minden negyedik emberre igaz, hogy kilenc alapvető szükségletből legalább hármat nem képes finanszírozni:

1. elmaradásban vannak a jelzálog-fizetési részletekkel vagy a bérleti díjakkal, a közüzemi számlákkal, áruhitel részletekkel vagy egyéb hitelkifizetésekkel;

2. nem engedhetik meg maguknak, hogy évente egy hétre szabadságra menjenek,

3. nem engedhetik meg maguknak, hogy legalább kétnaponta hús, csirke, vagy hal (vagy ezek vegetáriánus megfelelője) kerüljön az asztalra;

4. nem tudnak megbirkózni a váratlanul jelentkező költségekkel;

5. nem tudnak telefont venni (így mobiltelefont sem);

6. nem tudnak színes televíziót vásárolni,

7. nem tudnak mosógépet vásárolni,

8. nem tudnak autót venni, vagy

9. nem képesek megfizetni otthonuk fűtését.

Ugyanakkor az EU-ban tízből csupán egy fő esik ebbe a kategóriába. A térség országaiban ennél szélesebb rétegeknek kell az anyagi nélkülözéssel szembenézniük, ám Magyarországon - a javulás ellenére - aggasztó a helyzet. Még mindig mádfél millió ember tartozik ebbe a kategóriába.

A teljes populációban nem sokat változott, de a fiatalok körében az aggasztóan magas szegénységi arány csökkent az elmúlt két évben. A nyugdíjasok szegénységi mutatója növekedett.

A rossz minőségű lakásállomány aránya nem csökken, inkább nő. 2012-ben a lakások 24,7 százalékánál észleltek az alábbi problémák közül legalább egyet: eresztő tető, vizesedő falak, padló, vagy alapzat, penész az ablakkeretekben vagy a padlón, a háztartás kizárólagos használatára szolgáló beépített folyóvizes WC hiánya, vagy kevés fénnyel rendelkező sötét lakhely.  Ma ez az érték 26,7%

A populáció 9%-a képtelen kifűteni a lakását. A tendencia javuló, de egyre komolyabb nehézséget okoz a tüzifa beszerzése. A fával fűtő lakásokat elkerülte a rezsicsökkentés, költségeik egyre nagyobbak.